
Rejtélyes középkori temető felfedezése a repülőtér közelében
A Cardiff repülőtér közelében felfedezett középkori temető régészeket foglalkoztat, mivel a helyszín körüli rejtélyek egyre csak szaporodnak. A temető felfedezését tavaly jelentették be, ahol a 6. vagy 7. századra datálható sírokban számos csontvázat találtak, amelyek szokatlan testhelyzetben és váratlan tárgyakkal kerültek elő. A legfrissebb kutatások során kiderült, hogy a temetőben elhantoltak többsége nő, és bár csontjaik kopásának jeleit mutatják, ami arra utal, hogy nehéz fizikai munkát végeztek, meglepő jelei is vannak a gazdagságnak és a luxusnak. Egy különösen érdekes felfedezés egy olyan nő csontváza, akit egy árokba dobtak, ami éles ellentétben áll azzal, ahogyan a többi embert gondosan temették el.
Andy Seaman, a Cardiffi Egyetem kutatója, aki a projekt vezetője, így nyilatkozott: „Minden alkalommal, amikor azt hisszük, hogy megértettünk valamit, valami újabb dolog merül fel, és a kép egyre izgalmasabbá válik.” A Fonmon Kastély területén található, látszólag jelentéktelen mezőn fekvő temetőből eddig körülbelül a terület felét ásták ki. Eddig 39 felnőtt csontvázat találtak, amelyek a vastag mészkő ágyazatából kifaragott sírokban fekszenek. A teljes elemzés még folyamatban van, de egyelőre úgy tűnik, hogy az elhantoltak közül csak egy férfi. Dr. Seaman megjegyezte: „Nem vagyok teljesen biztos abban, mit jelent ez, lehet, hogy ez a közösség sajátos jellemzője, vagy lehet, hogy ez csak egy temető egy szélesebb tájban, esetleg egy másik részén több férfi lehet.”
A kutatók két gyermek csontvázát is megtalálták, ami meglepően alacsony szám, figyelembe véve az akkori magas csecsemőhalandóságot. Ezeknek a temetkezéseknek is vannak érdekes vonásai. Dr. Marion Shiner, a Cardiffi Egyetem régésze elmondta, hogy az a föld, amelyet a sír megtöltésére használtak, kissé eltér a felnőttek sírjaiban található földtől. „Sötétebb és organikusabb, tehát valószínűleg eltelt egy kis idő a felnőttek és a két gyermek eltemetése között – még több rejtélyt adva a helyszínhez.”
A temetőben talált tárgyak szintén hozzájárulnak a kérdések megválaszolásához, hogy kik voltak ezek az emberek. Az előkerült cserép- és finom, gravírozott üvegszilánkok valószínűleg azoknak a látogatóknak az ajándékai, akik étkeztek a halottaik mellett. Dr. Seaman elmondta: „Az üveg ritka, és ahol megtalálják, ott jelentős státuszú helyszínek vannak.” Valószínűleg a Levantból, azaz Egyiptom területéről származik, majd Dél-Franciaországban készítették el az edényeket, és valószínűleg borral együtt érkezett ide.
A temetkezési szokások is különleges figyelmet érdemelnek, hiszen minden egyes személyt gondosan temettek el, egyeseket vízszintesen, másokat guggolva helyeztek el, mindannyian keletről nyugatra néznek. A csontvázat, amelyet az árokba dobtak, különbözőképpen kezelték, és a kutatók úgy vélik, hogy talán kitaszított vagy bűnöző lehetett. A Cardiffi Egyetem laboratóriumába vitték a csontjait, hogy többet megtudjanak róla. Dr. Katie Faillace, oszteológus szerint a nő a 30-as vagy 40-es éveiben járhatott, csontvázán egy gyógyult karfraktúra látható, valamint egy fertőzött fog, ami fájdalmas lehetett.
Tíz csontváz további részletes elemzésen is átesik. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a temetőben eltemetett emberek nem mind helybéliek, hanem Wales különböző részeiből, sőt, talán Dél-Angliából érkeztek. További DNS-analízis fogja megmutatni, hogy van-e kapcsolat közöttük. A kutatókat különösen a csontvázak fogai érdeklik, mivel azok egyedülálló nyilvántartást adnak arról, hogy mit ettek az emberek a gyermekkoruktól kezdve egészen a halálukig. Dr. Faillace megjegyezte: „Nagyon következetes étrendet követtek, sok szénhidráttal, de kevés hússal.” Érdekes, hogy halat egyáltalán nem találtak az étrendjükben, ami a rómaiak távozásával tűnt el.
A feltárás ezen a nyáron folytatódik, és a régészek elkezdik kibővíteni a temető másik felét is. Andy Seaman reméli, hogy választ tud adni a helyszín által felvetett kérdésekre. „Reméljük, hogy el tudjuk mesélni a temetőben lévő egyének történetét, de a közösség tágabb képét is” – mondta. A királyok és királynők életéről sokat tudunk, de a hétköznapi emberekről sokkal kevesebbet. Soha nem volt lehetőségünk ilyen részletességgel felfedezni egy közösséget, és az érdekes interakciókat, amelyek közöttük fennállnak. Jelenleg azonban még mindig sok megoldatlan ellentmondás marad.

