Indiai légicsapások – hogyan reagál Pakisztán? Négy fontos kérdés

India és Pakisztán között az elmúlt éjszaka drámai események zajlottak, amikor India rakéta- és légi csapásokat indított kilenc különböző helyszín ellen Pakisztánban és a Pakisztán által adminisztrált Kasmírban. Az indiai hatóságok szerint a támadásokat „megbízható hírszerzési információk” alapján hajtották végre, amelyek militant pozíciókat céloztak meg. A csapások mindössze 25 percig tartottak, 01:05 és 01:30 között indiai idő szerint, és hatalmas robbanásokkal ébresztették fel a lakosságot a régióban. Pakisztán hivatalos nyilatkozatában azt állította, hogy csak hat helyszínt értek támadások, és azt is közölte, hogy öt indiai vadászgépet és egy drónt lelőttek – ezt India nem erősítette meg.

Az indiai légicsapások és tüzérségi támadások következtében Pakisztánban 26 ember életét vesztette, 46-an pedig megsebesültek a LoC, azaz a de facto határ mentén. Ezzel párhuzamosan az indiai hadsereg arról számolt be, hogy 10 civil vesztette életét pakisztáni tüzérségi tűzben az indiai oldalon. Az események drámai feszültségkeltő hatást gyakoroltak a két nukleáris fegyverrel rendelkező ország közötti viszonyra, amelyet az utóbbi időszakban már így is súlyosbított egy múlt hónapban történt halálos merénylet, amely turisták ellen irányult Pahalgamban, az indiai-adminisztrálta Kasmírban.

India azt állítja, hogy világos bizonyítékai vannak arra, hogy a Pakisztánban működő terroristák és külső szereplők álltak a merénylet mögött, amit Pakisztán határozottan tagad. Az iszlámádi kormány hangsúlyozta, hogy India nem tudott bizonyítékot felmutatni a vádak alátámasztására. A feszültség növekedését az indiai hatóságok számára korábban is ismerős forgatókönyvek kísérik, hiszen 2016-ban, miután 19 indiai katona vesztette életét Uri városában, India „sebészeti csapásokat” indított a LoC-n. 2019-ben a Pulwama merénylet, amely 40 indiai paramilitáris katonát ölt meg, légi csapásokhoz vezetett Balakot területén, amely Pakisztán területén található, és ez volt az első ilyen akció 1971 óta. A mostani válasz azonban szélesebb körű, mivel egyszerre három jelentős pakisztáni militant csoport infrastruktúráját célozta meg.

India kilenc militant célpontot támadott meg Pakisztánban és a Pakisztán által adminisztrált Kasmírban, beleértve a Lashkar-e-Taiba, Jaish-e-Mohammed és Hizbul Mujahideen csoportok kulcsfontosságú központjait. Az indiai források szerint a legközelebbi célpontok között volt két tábor Sialkotban, mindössze 6-18 km-re a határtól, míg a legmélyebb csapást egy Jaish-e-Mohammed központ szenvedte el Bahawalpurban, amely 100 km-re fekszik Pakisztán területén. A pakisztáni kormány elismerte, hogy hat helyszínt értek támadás, de tagadta, hogy terrorista táborok léteznének a területen.

Srinath Raghavan történész a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy az indiai támadások célpontjainak kiterjesztése eltér a korábbi mintáktól, amelyek általában a Pakisztán által adminisztrált Kasmírra korlátozódtak. A mostani akciók során India a nemzetközi határon túlra is átnyúlt, célba véve Bahawalpur és Muridke terroristahubjait. Ajay Bisaria, India korábbi pakisztáni nagykövete, úgy véli, hogy a mostani válasz „Balakot plusz” jellegű, amely a terrorista központok célba vételével próbálja meg helyreállítani a visszatartó erőt, ugyanakkor erős de-eszkaláló üzenetet is hordoz.

Az indiai források szerint a csapásokat a visszatartó erő helyreállítására irányuló céllal hajtották végre, mivel a kormány úgy véli, hogy a 2019-ben kialakított visszatartó erő már elgyengült. A szakértők többsége egyetért abban, hogy Pakisztán válasza elkerülhetetlen, és a diplomáciai lépések kulcsfontosságúak lehetnek a helyzet kezelésében. Umer Farooq, iszlámádi elemző úgy véli, hogy a pakisztáni közvélemény a katonai akciók iránt nem mutatott nagy lelkesedést, de a feszültség fokozódásával ez gyorsan megváltozhat. A hadsereg számára a konfliktus lehetőséget adhat arra, hogy visszanyerje elismertségét a közvélemény előtt.

Ahogy India válaszlépéseket tett, úgy Pakisztán is reagált a helyzetre, felfüggesztve a 1972-es békeszerződést, és saját megtorló intézkedéseket hozott. A két ország közötti helyzet továbbra is feszült, és a jövőbeli események alakulása meghatározó lehet a térség stabilitása szempontjából. A nemzetközi közösség figyelme a helyzetre irányul, és a diplomáciai megoldások keresése elengedhetetlen a további feszültségek elkerülése érdekében.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cd020710v1ko