
Apple támogatja India gyárépítési terveit, de a kínai-amerikai megállapodás megakaszthatja azokat
India régóta álmodik arról, hogy a világ gyárává váljon, és az utóbbi időben néhány előremutató lépést is tett ebbe az irányba. Ám a legfrissebb hírek szerint Washington és Peking egy új kereskedelmi megállapodást jelentett be, amely megkérdőjelezheti Delhi ambícióit, hogy Kínát helyettesítse a globális gyártás központjaként. Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump múlt héten drámai módon csökkentette a Kínára kivetett tarifákat 145%-ról 30%-ra, míg Indiára 27%-os vám vonatkozik. Az új megállapodás, amely Svájcban született, felveti annak a lehetőségét, hogy a gyártási beruházások, amelyek Kínából Indiába irányultak, esetleg lelassulhatnak vagy visszafordulhatnak – figyelmeztet Ajay Srivastava, a Global Trade Research Institute (GTRI) delhi székhelyű intézet elemzője.
Srivastava véleménye szerint India alacsony költségű összeszerelő üzemei talán életben maradnak, de az értékteremtés növekedése veszélybe kerülhet. Ez a helyzet éles ellentétben áll azzal az optimizmussal, amely Delhi-ben uralkodott még a múlt hónapban, amikor az Apple bejelentette, hogy az Egyesült Államokba irányuló iPhone gyártásának jelentős részét Kínából Indiába helyezi át. Az elnök azonban megjegyezte, hogy figyelmeztette az Apple vezérigazgatóját, Tim Cookot, hogy ne építsenek Indiában, mivel az ország „a világ egyik legmagasabb vámú országai közé tartozik”.
Shilan Shah, a Capital Economics közgazdásza úgy véli, hogy India jól pozicionált ahhoz, hogy alternatívát nyújtson Kínának az Egyesült Államoknak szánt termékek szállítójává válva. Az indiai exportok 40%-a hasonló termékeket ölel fel, mint amit Kína exportál, ami arra utal, hogy az indiai exportőrök már elkezdték betölteni a kínai gyártók által hagyott űrt. Egy friss felmérés szerint az új exportrendelések 14 éves csúcsot értek el az indiai gyártók körében. A Nomura, egy japán brókerház, szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre több „anecdotal evidence” utal arra, hogy India nyertes lehet a kereskedelem áthelyeződése és a szállítói láncok átalakulása révén, különösen az elektronika, a textilipar és a játékok területén.
Sok elemző úgy véli, hogy a Peking és Washington közötti kereskedelmi „reset” ellenére a két ország közötti stratégiai leválás hosszú távon kedvezni fog Indiának. Narendra Modi kormánya nagyobb hajlandóságot mutat arra, hogy megnyissa kapuit a külföldi vállalatok előtt, miután évekig védőkereskedelmi politikát folytatott. India és az Egyesült Államok jelenleg egy kereskedelmi megállapodáson dolgozik, amely kedvező helyzetbe hozhatja Ázsia harmadik legnagyobb gazdaságát a „Kína exodus” jelenségében, amikor a globális cégek áttelepítik működésüket, hogy diverzifikálják a szállítói láncokat.
India nemrégiben kereskedelmi megállapodást írt alá az Egyesült Királysággal, amely jelentősen csökkenti a vámokat védett szektorokban, mint például a whisky és az autók. Ez egy ízelítője lehet annak, hogy milyen engedményeket tehet Delhi Trumpnak az India és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi tárgyalások során. A pozitív kilátások ellenére azonban érdemes óvatosnak lenni. Kína ismét versenyben van, és a vállalatok nem zárják ki más ázsiai versenytársakat sem, például Vietnámot. Ahhoz, hogy India ki tudja használni a lehetőségeket, komoly üzleti reformokat kell végrehajtania.
A nehéz üzleti környezet régóta frusztrálja a külföldi befektetőket, és megállította India gyártási növekedését, amely az elmúlt két évtizedben körülbelül 15%-on stagnált a bruttó hazai termék (GDP) részarányaként. A Modi-kormány erőfeszítései, mint például a Termelési Összekapcsolt Juttatás (PLI) program, csak korlátozott sikereket hoztak a számok növelésében. A kormány kutatóintézete, a Niti Aayog, elismerte, hogy India „korlátozott sikert” ért el a Kínából áthelyeződő befektetések vonzásában, míg más országok, például Vietnám, Thaiföld és Malajzia jelentős növekedést mutattak.
Külön aggasztó tényező, hogy India továbbra is Kínától függ a nyersanyagok és az elektronikai alkatrészek terén, ami korlátozza Delhi lehetőségeit a szállítói láncok átalakulásának teljes kiaknázásában. Az iPhone-ok gyártásából származó bevételek csak akkor növekedhetnek, ha több alkatrészt helyben gyártanak Indiában. Jelenleg az Apple több mint 450 dollárt keres minden egyes, az Egyesült Államokban eladott iPhone-on, míg India kevesebb mint 25 dollárt kap, még akkor is, ha a teljes 1000 dollár indiai exportként van elszámolva.
A munkahelyek, amelyeket az összeszerelő üzemek kínálnak, nem magas minőségűek, és a jelenlegi smartphone gyártók többsége importálja az alkatrészeket, ahelyett, hogy helyi beszállítói láncokat építene ki. A szakértők figyelmeztetnek arra is, hogy a kínai exportőrök megpróbálhatják Indiát felhasználni a termékek Egyesült Államokba való irányítására, ami tovább bonyolíthatja a helyzetet.
Összességében India még hosszú utat jár be, hogy elérje gyártási ambícióit. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a közelmúltban tett bejelentések mögött valós, tartós változásoknak kell következniük ahhoz, hogy India valóban ki tudja használni a globális gyártási átalakulást.

