Első lakásvásárlók tanácsai: 25 évesen vettünk egy 320 ezer fontos otthont

A Bank of England a közelmúltban másodszor is csökkentette a kamatlábakat ebben az évben, ami üdvözlendő hír a fiatal ingatlanvásárlók számára, akik évek óta küzdenek a növekvő jelzálogkölcsön-költségekkel és az elszabadult ingatlanárakkal. Azonban a nehézségek továbbra is megmaradtak, hiszen a fiatal vásárlók több mint fele a „szülők bankjára” támaszkodik, hogy be tudjanak lépni az ingatlanpiacra. A Savills ingatlanügynökség adatai szerint tavaly átlagosan 55,572 fontos kölcsönt és ajándékot kaptak a szülőktől.

Több fiatal vásárlóval beszélgettünk, akik különböző jövedelmi szinten próbálták megvalósítani álmukat. Cameron Smith és Georgia Pickford, mindketten 26 évesek, tavaly egy háromszobás lakást vásároltak Hertfordshire-ben 320,000 fontért. A Lifetime ISA (LISA) nevű megtakarítási program keretében mindketten évente legfeljebb 4,000 fontot takaríthattak meg, amit a kormány 25%-os támogatással jutalmazott, amennyiben az ingatlan ára nem haladta meg a 450,000 fontot. Cameron éves jövedelme 40,000 font, míg Georgia 37,000 fontot keresett. Minden hónapban 200 fontot utaltak át a LISA számlájukra, és a pár kevesebb mint három év alatt összesen 27,740 fontot takarított meg, beleértve a kormányzati támogatást és a kamatokat is. Cameron hangsúlyozta, hogy a 450,000 fontos határérték, amelyet 2017-ben állítottak be, azóta nem változott, ami miatt sok fiatal vásárló lemarad a támogatásról, ha az ingatlan ára csak egy fillérrel is meghaladja ezt az összeget.

Brian Byrnes, a Moneybox pénzügyi platform vezetője szerint a LISA továbbra is remek lehetőség az első vásárlók számára, mivel a vásárlók túlnyomó többsége számára jól működik. Abas Rai, aki szintén 26 éves, egy úgynevezett „jövedelem-növelő jelzálogot” használt, hogy megvásárolja első otthonát – egy 207,000 fontos, két hálószobás házat Suffolkban. Ez a termék lehetővé teszi, hogy egy családtag jövedelmét hozzáadják a hitelkérelemhez, még akkor is, ha nem él az ingatlanban. Abas a 30,000 fontos önerő mellett apját is bevonta a hitelbe, hogy növelje a hitelkeretét. A bank a két jövedelmet összeadva határozta meg, mennyit tudnak kölcsönözni, de ez magával hozta a kihívásokat is.

A 34 éves Alex Bonfield Oxfordshire-ből Manchesterbe költözött, hogy megvásárolja első otthonát. Felesége tanár, aki új állást kellett találjon, ami nem volt könnyű döntés, mivel nem ismerték senkit az új városban. Az Oxfordshire-i ingatlanárak, amelyek átlagosan 479,000 font körül mozognak, elérhetetlenné tették számukra a vásárlást, így az új helyszín mellett döntöttek. Öt év alatt 50,000 fontot spóroltak meg, és most 300,000-325,000 font közötti ingatlanokat keresnek.

Oliver Jones, 27 éves londoni lakos, megosztott tulajdonlási programot használt, hogy megvásárolja első otthonát, egy 500,000 fontos lakást. 25%-os részesedést vásárolt 40,000 fontos önerővel, és a barátjának bérbe adja a másik részt. Ez a program lehetővé teszi, hogy a vásárlók egy ingatlan egy részét megvásárolják, míg a fennmaradó rész után bérleti díjat fizetnek. Daniel Price, 27 éves, aki idén vásárolt háromszobás otthont Dél-Walesben, négy és fél éve kezdett el spórolni a Help to Buy ISA keretében, amely a megtakarításokat 25%-kal támogatta.

Camilla De Cesare, 32 éves stratégiai tanácsadó, hét évig élt a szüleinél, mielőtt megvásárolta első londoni otthonát. Családja támogatta a letét összegét, és ő is sikeresen takarított meg, összesen 80,000 fontot fektetett be az S&P 500-ba, amely az amerikai tőzsdén jegyzett vezető 500 vállalat teljesítményét követi. Mindezek a történetek közös üzenete, hogy a fiatal vásárlóknak érdemes tervezniük, takarékoskodniuk és lehetőségeiket mérlegelniük a lakásvásárlás előtt, hiszen a piacon való érvényesülés nem könnyű, de nem is lehetetlen.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cddegv618ezo