
A ‘Halál Folyója’ dínó tömegsírának rejtélye feltárul
Alberta, Kanada buja erdeinek lejtői alatt egy monumentális tömegsír rejtőzik, amelyben több ezer dinoszaurusz maradványai találhatók. Ezeket az állatokat egyetlen szörnyű nap alatt ölték meg, és most egy paleontológusokból álló csapat érkezett Pipestone Creekbe, amelyet találóan a „Halál folyója” néven is ismernek, hogy megoldjanak egy 72 millió éves rejtélyt: hogyan haltak meg ezek a dinoszauruszok? A kutatás kezdete egy nehéz kalapáccsal történik, amelyet a professzor, Emily Bamforth vezetésével végzik. A csapatnak brutális erőre van szüksége ahhoz, hogy feltörje a vastag kőréteget, amely a paleontológiai „aranyat” takarja. Ahogy a csapat elkezdi a finomabb munkát, hogy eltávolítsa a rétegeket, a fosszilizálódott csontok keveréke lassan feltárul.
A professzor megjegyzi, hogy egy nagy csontdarab, amelyet éppen felfedeztek, valószínűleg a csípő egy része. A csapat felfedezi a hosszú, vékony bordákat is, és egy érdekes kis csontot is, amely egy lábujj csontjának tűnik. A helyszínen gyűjtött ezer számú fosszília folyamatosan új felfedezéseket generál, és a csontok mind a Pachyrhinosaurus nevű dinoszauruszhoz tartoznak. Ez a faj és a professzor ásatása szerepet kap egy új BBC sorozatban, a „Walking With Dinosaurs”-ben, amely vizuális effektekkel és tudománnyal hozza életre ezt a ősi világot.
A késő kréta időszakban élt Pachyrhinosaurus a Triceratops rokonaként ismert. Körülbelül öt méter hosszú volt, és két tonnát nyomott. Ezek a négy lábon járó állatok nagy fejjel rendelkeztek, amelyet jellegzetes csontos nyakörv és három szarv díszített. A fő jellemzőjük a homlokukon lévő nagy kiemelkedés, amelyet „boss”-nak neveznek. Az ásatási időszak éppen elkezdődött, és minden évben ősszel ér véget. A csapat által vizsgált kis területen a fosszíliák rendkívül sűrűn helyezkednek el; Bamforth professzor becslése szerint négyzetméterenként akár 300 csont is lehet. Eddig a csapat egy teniszpálya nagyságú területet ásott ki, de a csontok ágyazata egy kilométert nyúlik a domboldalon.
A professzor hangsúlyozza, hogy a sűrűség szempontjából lenyűgöző az, amit felfedeznek. Úgy vélik, hogy ez Észak-Amerika legnagyobb csontágyazata lehet. A paleontológusok úgy vélik, hogy a dinoszauruszok egy kolosszális csordában vándoroltak, több száz mérföldet megtéve dél felől észak felé, ahol a nyári időszakot töltötték. Az akkori klíma sokkal melegebb volt, mint ma, és a gazdag vegetáció bőséges táplálékot nyújtott a növényevő állatoknak.
Bamforth professzor elmondása szerint ez egyetlen közösség egyetlen fajának állatai egy időpillanatból, ami hatalmas minta méretet jelent. Ilyen mértékű felfedezés a fosszilis leletek között szinte soha nem fordul elő. Az északnyugati Alberta ezen területe nemcsak a Pachyrhinosaurus otthona volt; nagyobb dinoszauruszok is jártak itt, és ezek tanulmányozása elengedhetetlen a régi ökoszisztéma megértéséhez. Két órás autóúttal elérjük a Deadfall Hills-t, ahol a kutatók számára nem szükséges ásniuk; a hatalmas csontok a part mentén hevernek, kiömlöttek a sziklák közül, és a folyó által tisztítva várják, hogy felfedezzék őket. Az Edmontosaurus nevű kacsacsőrű dinoszaurusz maradványai is fellelhetők itt, amely szintén segít a paleontológusoknak a régi földrajz rekonstrukciójában.
A Philip J Currie Dinoszaurusz Múzeumban a csapat 8000 dinoszaurusz csontot gyűjtött össze, és a labor területe tele van fosszíliákkal. Ennek a sok állatnak a tanulmányozása lehetővé teszi a kutatók számára, hogy többet tudjanak meg a dinoszauruszok biológiájáról és a közösség összetételéről. A kutatók folyamatosan azon dolgoznak, hogy válaszokat találjanak a kérdésre: hogyan haltak meg ennyi állat egyszerre Pipestone Creekben? A bizonyítékok alapján a paleontológusok úgy vélik, hogy a csorda egy szezont követő vándorlás során egy katasztrofális esemény áldozatául esett, amely valószínűleg egy villámárvíz volt.
A helyszínen talált kövek az áramló víz örvényeit mutatják, ami azt sugallja, hogy a pusztulás örök időre megfagyott. Az a nap, amikor a dinoszauruszok elpusztultak, most a paleontológusok számára álommá vált, mivel minden látogatás során biztosak lehetnek abban, hogy felfedeznek valami újat. Ahogy a csapat összepakolja eszközeit, tudják, hogy még sok munka vár rájuk, hiszen csak a felszínt karcolták meg, és sok más ősi titok vár felfedezésre.

