A politikai egyetértés megbomlása a klímaváltozás ügyében
Amikor az Egyesült Királyság 2019-ben a világ első jelentős gazdaságaként elkötelezte magát amellett, hogy 2050-re nettó nullára csökkenti a szén-dioxid-kibocsátását, a parlamenti képviselők között alig volt némi nézeteltérés, így a döntést szinte automatikusan, szavazás nélkül fogadták el. Azóta azonban a politikai klíma gyökeresen megváltozott. A Westminsterben a konszenzus szétforgácsolódott, és a nettó nulla elérésének kérdése gyorsan politikai megosztottsággá vált. A Munkáspárt már egy új határidőt is vállalt: 2030-ra tiszta energiát kíván elérni. A Zöldek és a Liberális Demokraták gyorsabb nettó nulla elérést szorgalmaznak, míg a Konzervatívok megálljt parancsolnak politikájuknak, és először fordul elő, hogy egy mainstream párt, a Reform UK, nyíltan megkérdőjelezi a nettó nulla szükségességét egyáltalán. Még Tony Blair, a korábbi Munkáspárti miniszterelnök is kijelentette, hogy a meglévő globális megoldások a klímaváltozás kezelésére nem működnek, ugyanakkor később tisztázták, hogy intézete támogatja a kormány céljait.
De mi történt azóta? 2019-ben, amikor a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátás 2050-re kitűzött célját meghatározták, a közvélemény erőteljesen aggódott a klímaváltozás miatt. Ezernyi ember csatlakozott az Extinction Rebellion tüntetésekhez, és a fiatal aktivista, Greta Thunberg is annyira befolyásos lett, hogy meghívták a Parlamentbe, hogy beszéljen a képviselők előtt. Luke Tryl, a More in Common közvélemény-kutatója elmondta, hogy nem tapasztalt jelentős csökkenést a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmakban vagy a nettó nulla támogatásában, még ha az utcákon nem is látni tömegeket. Azt viszont megjegyezte, hogy a téma körüli diskurzus megváltozott, a megélhetési költségek emelkedése és az ukrajnai háború miatt a figyelem arra irányult, hogy „ez hogyan érinti az emberek pénztárcáját, és vajon ezáltal biztonságosabbnak érzik-e az országot?” A vita „polarizáltabbá” vált a bal- és jobboldal között, a Munkáspárt és a Liberális Demokraták szavazói a klímaváltozást a legfontosabb három kérdés egyikeként kezelik, míg a Reform szavazói inkább ellenzik a nettó nullát, de kevésbé motiváltak, hiszen a kutatások szerint csupán tízből egy ember szavaz a Nigel Farage pártjára a nettó nulla miatt.
A konszenzus szétesése különösen a politikai elit szintjén volt érezhető, nem annyira a közvélemény szintjén. Ebből következően a Reform párt, amely a „nettó hülyeség nulla” kampányt hirdeti, jelentősen hozzájárult a klímaváltozási célok körüli diskurzushoz. Richard Tice, a párt alelnöke elmondta, hogy a politikai napirendre tűzték ezt a kérdést. „Az emberek az ajtónál a bevándorlásról beszélnek, de a következő téma a megélhetési költségek, a számlák és az árak emelkedése” – mondta. „Ha jobban belemerülünk, a tudatosság nőtt az utóbbi hat hónapban a munkák megszűnése és a számlák növekedése miatt.”
A Zöld Párt angliai és walesi társelnöke, Adrian Ramsay szerint a konszenzus szétforgácsolódása „szomorú”, és a pártpolitikát okolja érte. „Vannak a politikai spektrumon olyan részek, amelyek ezt politikai labdává akarják tenni, de úgy gondolom, hogy a mérsékelt emberek minden pártban ellen kell, hogy álljanak ennek” – tette hozzá. Szerinte az embereknek érezniük kell, hogy részt vesznek a klímamegoldásokban, és hogy van egy „értelmes klíma többség” a Parlamentben, amelynek feladata a megfelelő politikák kidolgozása, hogy az embereket magukkal vigyék.
A Konzervatívok politikai irányvonala is jelentős változásokon ment keresztül. Az előző kormányzati célokat, amelyeket Boris Johnson vezetett, most Rishi Sunak alatt lassították, végül Kemi Badenoch már a 2050-es célról is lemondott, kijelentve, hogy az „lehetetlen”. Az ilyen irányváltások a politikai diskurzus élénk részévé váltak, és a konzervatívok között is nőtt a feszültség a klímaváltozási célokkal kapcsolatban. A Munkáspárt megerősítette elkötelezettségét a nettó nulla cél mellett, de a párton belül is hallani olyan hangokat, amelyek szerint a célok elérése feltételekhez kötött. A szakszervezetek egyre inkább azon dolgoznak, hogy a zöld energia átállásával kapcsolatban védjék a munkahelyeket. Jelenleg a nettó nulla cél 2050-re törvénybe iktatva van, de a Munkáspárt „2030-ra tiszta energia” törekvése önkéntes, ami folyamatos pletykákat generál arról, hogy ez esetleg gyengülhet.
A politikai diskurzus folyamatosan változik, és a közeljövőben várhatóan további izgalmas fejlemények várnak ránk. A klímaváltozás elleni küzdelem nemcsak környezeti, hanem politikai és gazdasági kérdés is, amely a jövő politikai táját is jelentősen befolyásolhatja.
Ezeket is érdemes megnézni
Májusi bika horoszkóp: mit tartogat a csillagjegyed?
Milyen előnyeink vannak, ha saját napelemes rendszert telepítünk?
