Fertőző szuperbaktériumok terjedése Indiában, miközben csökken az antibiotikumokhoz való hozzáférés
A modern orvostudomány egyik legnagyobb kihívása a gyógyszerrezisztencia, amely nem csupán a fejlett országokban, hanem a fejlődő országokban is komoly problémát jelent. A legújabb kutatások, melyeket a Global Antibiotic Research and Development Partnership (GARDP) végezett, rávilágítanak arra a paradox helyzetre, hogy míg az antibiotikumok túlzott használata miatt egyre több baktérium válik rezisztenssé, sok ember hal meg olyan kezelhető fertőzésekben, mert nem jut hozzá a megfelelő gyógyszerekhez. A tanulmány különösen a carbapenem-rezisztens Gram-negatív (CRGN) fertőzésekre fókuszált, amelyek a legveszélyesebb szuperbaktériumok közé tartoznak, és nyolc alacsony és közepes jövedelmű ország adatait elemezte, köztük Indiát, Brazíliát és Dél-Afrikát.
A kutatás során közel 1,5 millió CRGN-fertőzéssel diagnosztizált esetet vizsgáltak, és megdöbbentő megállapításra jutottak: a vizsgált országokban mindössze 6,9%-a kapta meg a megfelelő antibiotikumos kezelést. India különösen súlyosan érintett; az ország a CRGN fertőzések 80%-áért felelős, ugyanakkor az összes eset csupán 7,8%-át tudták kezelni a megfelelő gyógyszerekkel. A CRGN baktériumok, amelyek a vízben, élelmiszerekben, a környezetben és az emberi bélrendszerben is megtalálhatóak, komoly fenyegetést jelentenek az újszülöttekre és az idősekre, különösen a legyengült immunrendszerű kórházi betegekre. Az intenzív osztályokon (ICU) ezek a baktériumok gyorsan terjedhetnek, és a kezelésük sokszor rendkívül nehéz, vagy akár lehetetlen.
Az orvosi közösség szerint ez a helyzet a napi gyakorlat része, ahogy azt Dr. Abdul Ghafur, a Chennai-i Apollo Kórház fertőző betegségekkel foglalkozó szakértője megfogalmazza: „Gyakran találkozunk olyan betegekkel, akikre egyik antibiotikum sem hat, és ők meghalnak.” A kutatás rávilágít arra, hogy míg a világ számos helyén az antibiotikumok túlzott használatának csökkentésére törekednek, addig a szegényebb országokban emberek halnak meg olyan fertőzésekben, amelyek kezelhetők lennének, ha a megfelelő gyógyszerekhez hozzáférhetnének.
Dr. Jennifer Cohn, a GARDP globális hozzáférésért felelős igazgatója szerint a helyzet drámai: „Évek óta azt halljuk, hogy az antibiotikumok túlhasználata a probléma, de az a valóság, hogy sok ember, aki súlyosan gyógyszerrezisztens fertőzésekkel küzd, nem jut hozzá a szükséges antibiotikumokhoz.” A kutatók nyolc, a carbapenem-rezisztens baktériumok ellen hatékony intravénás gyógyszert vizsgáltak, és a leggyakrabban használt gyógyszer a Tigecycline volt. Azonban a kutatás során kiderült, hogy a Tigecycline-ből mindössze 103,647 teljes kezelési kúrát szereztek be, míg 1,5 millió betegnek lett volna szüksége rá.
A kutatás rávilágít arra is, hogy mi akadályozza a betegeket abban, hogy a megfelelő antibiotikumokat megkaphassák. Az orvosok több tényezőt is említenek: a helyes egészségügyi intézmény elérése, a pontos diagnosztikai tesztek elvégzése és a hatékony gyógyszerekhez való hozzáférés. A költség is jelentős akadályt jelent, hiszen ezek az antibiotikumok sok esetben megfizethetetlenek a szegényebb betegek számára. „Akik meg tudják venni ezeket az antibiotikumokat, gyakran túlhasználják őket; akik nem engedhetik meg maguknak, azok pedig nem jutnak hozzá egyáltalán” – mondta Dr. Ghafur.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a hozzáférés javításához az antibiotikumok árának csökkentése szükséges, míg a visszaélések megelőzése érdekében szigorúbb szabályozásra van szükség. Ideális esetben minden antibiotikum felírása kórházakban második jóváhagyást igényelne egy fertőző betegség szakértőjétől vagy mikrobiológustól. Bár néhány kórház már alkalmazza ezt a gyakorlatot, a legtöbb nem, ami súlyosan korlátozza a gyógyszerek megfelelő használatát.
A kutatók azzal is tisztában vannak, hogy a probléma megoldásához nem csupán a hozzáférés javítása szükséges, hanem új antibiotikumok kifejlesztésére is szükség van, mivel a jelenlegi gyógyszerek kínálata folyamatosan csökken. Indiának, amely a világ egyik legnagyobb antimikrobiális rezisztencia (AMR) terhe alatt áll, ugyanakkor lehetősége is van arra, hogy a megoldások élvonalába kerüljön, hiszen jelentős gyógyszeripari háttérrel rendelkezik. A kutatók javaslata szerint India a helyi adatok gyűjtésével képes lenne jobban felmérni az igényeket és az ellátási lánc hiányosságait, így célzottabb beavatkozásokkal javíthatná a gyógyszerekhez való hozzáférést.
A problémák ellenére már most is innovatív megoldások jelennek meg, például Kerala állam „hub-and-spoke” megközelítése, amely az alsóbb szintű egészségügyi intézmények támogatására irányul komolyabb fertőzések kezelésében. A kórházak vagy államok közötti koordinált beszerzés szintén csökkentheti az új antibiotikumok költségeit, ahogyan azt a rákgyógyszer-programok esetében is láthattuk.
A modern orvostudomány alapja a megfelelő antibiotikumok rendelkezésre állása. Enélkül a sebészeti beavatkozások elvégzése, a rákos betegek szövődményeinek kezelése vagy a mindennapi fertőzések kezelése is kockázatossá válik. Az orvosok számára tehát nem csupán az antibiotikumok felelősségteljes használata fontos, hanem az is, hogy ezek a gyógyszerek eljussanak azokhoz, akiknek a legnagyobb szükségük van rájuk. A kihívás tehát nem csupán a gyógyszerek helyes használata, hanem a megfelelő hozzáférés biztosítása is.
Ezeket is érdemes megnézni
Invictus: Az idő gyermeke és a megújulás ereje
Galamb betegségek tünetei és megelőzési tippek
