
Klimaszakértők bírálják a Tata változások kezelését
Az Egyesült Királyság klímaváltozással foglalkozó tanácsadói éles kritikát fogalmaztak meg a legnagyobb brit acélgyár, a walesi Port Talbot zöldebb acélgyártásra való átállásának kezelésével kapcsolatban. A szakértők szerint a kormány minisztereinek jobban kellett volna tervezniük és biztosítaniuk, hogy más zöld munkahelyek álljanak rendelkezésre a helyi közösség számára. Az Independent Climate Change Committee (CCC) legfrissebb ajánlása szerint Walesnek hogyan kellene elérnie a nettó zéró kibocsátást, hangsúlyozva az elektromos járművek, hőszivattyúk és fásítás fontosságát. A walesi és az Egyesült Királyság kormányai azt nyilatkozták, hogy együtt dolgoznak egy „erős vízió” kidolgozásán a régió jövőjéről, és „tisztán energiás szuperhatalommá” kívánják tenni azt.
A Tata Port Talbot-i acélgyárában 2024-ben több mint 2000 munkahely szűnt meg, miután bezárták a kohókat. Ez a lépés a hagyományos acélgyártás végét jelentette a helyszínen, mivel a vállalat napi több mint 1 millió font veszteséggel küzdött. A brit kormány 500 millió font támogatást nyújtott a cégnek, amely most 1,25 milliárd fontot fektet be egy új elektromos ívkemence építésébe, amely 2027-re készül el. Ez az új technológia újrahasznosítja a fémet új acéltermékekké, de sokkal kevesebb munkavállalót igényel a helyszínen. A változások drámai hatással lesznek Wales közvetlen üvegházhatású gáz kibocsátására, mivel a kohók folyamatosan szénnel működtek, és bezárásuk óta a CCC szerint a walesi ipari kibocsátás több mint felére csökkent 2022 óta.
Környezetvédők figyelmeztettek, hogy a Port Talbot-i helyzet rontja a klímavédelmi intézkedések iránti közpublicitást, ha az munkahelyek elvesztésével és a nehézipar hanyatlásával van összefüggésben. A CCC jelentésében hangsúlyozta, hogy „fontos tanulságokat kell levonni”, és hogy a walesi és brit kormányoknak jobban kellett volna felkészülniük. A jelentés szerint a brit kormánynak lépéseket kellett volna tennie az ipari villamosenergia-árak versenyképességének növelése érdekében, és „korai és együttműködő” tárgyalásokat kellett volna kezdeményeznie a gyár tulajdonosai, a munkavállalók és a közösség között. A walesi kormánynak pedig biztosítania kellett volna, hogy a megfelelő képzési és átképzési programok már a bezárás előtt rendelkezésre álljanak, valamint kidolgozhatta volna a helyi ipari stratégiát, amely támogatja az alternatív munkahelyeket, például a fűtési szolgáltatások és a lebegő tengeri szélerőművek területén.
A bizottság rámutatott, hogy Port Talbot tapasztalatait mostantól „jövőbeli erőfeszítések irányítására kell használni más stratégiailag és helyileg jelentős, emisszió-intenzív iparágak dekarbonizálásában”, példaként említve Pembroke olajfinomítóit. Shaun Spencer, egy volt acélmunkás, aki most egy villamosmérnököket képző cégnél dolgozik, teljes mértékben egyetértett a bizottság megállapításaival. Figyelmeztetett, hogy a „keserűség és neheztelés” érzése „nagyon erős” a volt munkatársai körében. Hozzátette, hogy a megközelítés kedvezőtlen hatással volt „mindenki nettó zéróval kapcsolatos nézeteire” és a brit és walesi kormányok intézkedéseivel szembeni támogatásra, „különösen ebben a térségben”.
Emma Pinchbeck, a CCC vezérigazgatója elmondta, hogy ami Port Talbotban történt, „előre látható és megelőzhető” lett volna, és nem volt a legjobb példa arra, hogy milyen is legyen egy zöld átmenet. Wales, akárcsak az Egyesült Királyság, jogilag kötelező érvényű nettó zéró célt tűzött ki, ami azt jelenti, hogy 2050-re már nem szabad további üvegházhatású gázokat kibocsátania. A CCC független tanácsot ad arról, hogy mennyi kibocsátás engedélyezett öt éves időszakokban, amelyeket „szén-dioxid költségveteteknek” neveznek, és hogyan érhetik el ezt az egyes brit országok. A legutóbbi ajánlás 2031-2035 közötti időszakra vonatkozik, és a jelentés 73%-os csökkentést javasol az átlagos éves kibocsátásban a 1990-es szinthez képest. Jelenleg Walesben a kibocsátás 37%-kal csökkent, és az ország teljesítette az első szén-dioxid költségvetét 2016-2020 között, főként az áramtermelés átalakítása révén.
A jövőbeli csökkentések egyre inkább tőlünk fognak függni, hogy milyen döntéseket hozunk a mindennapi életünkben. A CCC 16 „prioritás” ajánlást fogalmazott meg azonnali cselekvésre, beleértve az emberek támogatását a lakások jobb szigetelésében, alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési rendszerek telepítésében, elektromos járművek használatában vagy a tömegközlekedés választásában. A bizottság szerint 2033-ra – mindössze nyolc év múlva – a walesi utakon közlekedő autók és furgonok harmadának elektromosnak kell lennie, és a meglévő otthonok közel egynegyedének hőszivattyúval vagy hasonló technológiával kell rendelkeznie. A bizottság arra is felhívta a walesi kormány figyelmét, hogy támogassa a gazdákat és a vidéki közösségeket, hogy „diverzifikálják jövedelmüket” a szarvasmarha-tenyésztésből a fásítás és a tőzegföldek helyreállítása felé. 2022-ben a mezőgazdaság volt a harmadik legnagyobb kibocsátó szektor Walesben, a kibocsátás 16%-át képviselve. A jelentés előrejelzése szerint a szarvasmarha- és juhállomány 19%-kal csökken 2033-ra a mezőgazdasági politika változásai, valamint a húsevés és tejfogyasztás csökkenése miatt az Egyesült Királyságban. A bizottság előrejelzései szerint a Walesben található erdőterületek arányának 15%-ról 17%-ra kell emelkednie 2033-ra, és 2050-re 26%-ra nőnie.
A mezőgazdasági szakszervezet, az NFU Cymru, úgy véli, hogy a walesi kormánynak „át kell gondolnia és meg kell fontolnia”, hogy ez az ajánlás mennyire illeszkedik a walesi körülményekhez. „Sok ezer ember függ a mezőgazdaságtól és az állattenyésztéstől” – mondta a szakszervezet elnöke, Aled Jones. A walesi kormány megköszönte a CCC-nek a jelentést, amelyet most „át fog nézni és felhasznál a 4. szén-dioxid költségvetés szabályozás

