
Putyin biztonsági intézkedések mellett vezeti a Győzelem napját Moszkvában
Vlagyimir Putyin vezette Oroszország győzelmi napi megemlékezéseit, amelyek keretében parádét tartottak a Vörös téren, megerősített biztonsági intézkedések mellett, miután az utóbbi napokban több ukrán támadást is regisztráltak a fővárosban. Kínai elnök, Hszi Csin-ping is csatlakozott Putyinhoz, aki a rendezvényen több ezer katona és több mint húsz nemzetközi vezető előtt hangoztatta, hogy Oroszország emlékezik a második világháború tanulságaira. Beszédében Putyin a háborút összevette a mai Ukrajna elleni teljes körű invázióval, hangsúlyozva, hogy az egész orosz társadalom támogatja a „különleges katonai műveletet”, amely már a negyedik évébe lépett.
A győzelmi napi felvonulás újdonsága volt, hogy először szerepeltek harci drónokat szállító teherautók, ami a drónok széles körű alkalmazásának eredménye Ukrajnában. Oroszország egynapos, háromnapos tűzszünetet hirdetett a grandiózus 80. évfordulós rendezvény keretében, amelyet Ukrajna „színházi show”-nak minősített. Kijev a tűzszünetet komédiának nevezte, azzal vádolva Oroszországot, hogy a megállapodás életbe lépése óta több ezer támadást indított. Oroszország azt állítja, hogy betartotta a tűzszünetet, míg Ukrajnát több száz megsértés vádjával illették. Az új német kancellár, Friedrich Merz, reményét fejezte ki, hogy a teljes tűzszünetet már a hétvégén meg lehet állapodni. A háromnapos orosz tűzszünet szombat este véget ér, de Merz kijelentette, hogy az akár harminc nappal is meghosszabbítható, és „a labda most már teljesen Moszkvában van”.
A moszkvai központban pénteken szigorú biztonsági intézkedések voltak érvényben, mivel Oroszország a Szovjetunió győzelmét ünnepelte a náci Németország felett. Putyin beszéde előtt a földi erők parancsnoka, Oleg Szaljukov 11 000 katonát vezetett a Vörös térre, köztük körülbelül 1500-at, akik Ukrajnában harcoltak. Ezt követően Andrei Belousov védelmi miniszter ellenőrizte a csapatokat. Putyin hangsúlyozta, hogy Oroszország „mindig is megsemmisíthetetlen gátja volt a nácizmusnak, oroszfóbiának és antiszemitizmusnak”. Az orosz vezető többször is hamisan utalt Ukrajna vezetésére, mint nácikra. „Az igazság és az igazságosság mellettünk áll” – mondta, hangsúlyozva, hogy „az egész ország, a társadalom és az emberek támogatják a háború résztvevőit”.
Oroszország 27 világbeli vezetőt hívott meg az eseményre, de a legnagyobb figyelmet Hszi Csin-ping jelenléte keltette, aki Putyin mellett és több mint 100 kínai katona társaságában vonult fel a Vörös téren. Hszi Csin-ping az orosz győzelem szimbólumaként ismert Szent György-szalagot viselte, amelyet több szomszédos országban betiltottak. Az orosz állami televízió a két ország közötti kapcsolatokat a legmagasabb szinten emelte ki, a „kollektív Nyugattal” szembeni egyesülésként. Oroszország keleti irányba való elmozdulását katonai kontingensek jelenléte is hangsúlyozta Észak-Koreából, Vietnamból és Mongóliából, bár az észak-koreaiak nem vonultak fel a parádén. Az orosz Kurszk régióban több ezer észak-koreai harcolt az ukrán erők ellen, és Putyin személyesen üdvözölte őket a Vörös téren. Ölelkezett Kim Jong-bok tábornokkal, akit az észak-koreai erők parancsnokának tartanak.
Brazília elnöke, Luiz Inácio Lula da Silva és Venezuelai elnök Nicolas Maduro is részt vettek az eseményen, valamint Aleksandar Vucic, Szerbia elnöke, és Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke, aki az egyetlen európai uniós vezető volt, aki Moszkvába látogatott. Az EU külpolitikai vezetője, Kaja Kallas korábban világossá tette, hogy az EU tagállamainak és a csatlakozni kívánó országok vezetőinek nem szabad részt venniük az eseményen Oroszország ukrajnai háborúja miatt. Vucic elmondta, hogy számít a döntése következményeire.
Putyin számára Hszi jelenléte a győzelmi napon jelentős siker, és méltatta a „bátor kínai népet”, miközben tiszteletét tette Oroszország második világháborús szövetségesei előtt. Kína katonai szerepe a japánok elleni harcban kiemelkedő volt, de Tajvan kormánya szerint Peking és Moszkva elferdítette a történelmet. Tajvan megjegyezte, hogy a kínai kommunista erők „nem járultak hozzá lényegesen” a háborúhoz, ellentétben Kína akkor még köztársasági kormányával, amely később Tajvanra menekült.
Putyin és Hszi a felvonulás előtt két fordulóban tárgyalt, és informális beszélgetést folytattak az ukrán háborúról. A felvonuláson számos orosz katonai felszerelés, köztük Jars rakétarendszerek, harckocsik és páncélozott személyszállító járművek vonultak fel, végül hat Su-25-ös katonai repülőgép repült át a Vörös tér fölött, befejezve a parádét. Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij korábban figyelmeztette, hogy nem tudja garantálni a rendezvényre érkezők biztonságát, és arra kérte az államfőket, hogy ne utazzanak Moszkvába. Mykhailo Samus, ukrán katonai elemző, úgy véli, hogy Ukrajna elkerüli a felvonulás megtámadását, főleg a külföldi vezetők jelenléte miatt. Azonban ha Ukrajna mégis úgy döntene, az szerinte legitim katonai célt jelentene.
Zelenszkij csütörtöki esti beszédében kijelentette, hogy Ukrajna „készen áll a teljes tűzszünetre, amely azonnal életbe léphet”. „De ennek valósnak kell lennie” – mondta egy videóban. „Nincs rakéta- vagy dróntámadás, és nincs több száz támadás a fronton.” Felhívta Oroszországot, hogy támogassa a tűzszünetet, és „bizonyítsa be hajlandóságát a háború befejezésére”. Ukrajna vádolja Oroszországot, hogy több ezer alkalommal megszegte saját tűzszünetét, amely szerdán lépett életbe. A tűzszünet második napján Ukrajna közel 200 összecsapásról számolt be a frontvonalon, tizennyolc orosz légi támadásról és közel négyezer lövésről orosz csapatok részéről. A Zaporizzsjai régióban lévő Prymorske faluban egy nő életét vesztette, miután egy orosz drón csapódott az

