
Szakértők vitatják a dire wolf újjáélesztésének állítását
A Time Magazine legfrissebb számának borítóján egy gyönyörű, hófehér farkas látható, amelyet az ősi farkas visszatéréséről szóló cím kísér. Ez a már kihalt faj a legjobban talán a Trónok harca fiktív szerepe révén vált ismertté, pedig több mint 10 000 évvel ezelőtt valóságosan is létezett, amikor az amerikai kontinens területén barangolt. A hírek mögött a Colossal Biosciences nevű vállalat áll, amely bejelentette, hogy „ügyes genetikai mérnöki munka és ősi DNS” felhasználásával három ősi farkaskölyköt tenyésztett, így kísérletet tett a faj „újbóli megjelenítésére”. Az ifjú farkasok – Romulus, Remus és Khaleesi – valóban lenyűgöző technológiai áttörést képviselnek, de a független szakértők szerint valójában nem ők az igazi ősi farkasok.
Philip Seddon, az új-zélandi Otago Egyetem zoológusa elmagyarázta, hogy az állatok „genetikailag módosított szürke farkasok”. A Colossal Biosciences hasonló, korszerű genetikai technikákkal kívánja visszahozni a kihalt állatokat, mint például a gyapjas mamut vagy a tasmaniai tigris. Eközben a szakértők fontos biológiai eltérésekre hívták fel a figyelmet a Time borítóján látható farkas és az ősi farkas között, amely a legutolsó jégkorszak idején vadászott és barangolt. Nic Rawlence paleogenetikus, szintén az Otago Egyetem munkatársa, elmondta, hogy az ősi ősi farkas DNS, amelyet fosszíliákból nyertek, annyira lebomlott és károsodott, hogy nem lehet biológiailag lemásolni vagy klónozni. „Az ősi DNS olyan, mintha friss DNS-t tennél egy 500 fokos sütőbe egy éjszakára,” mondta Rawlence a BBC Newsnak. „Töredezetté válik – mint a szilánkok és por.” Hozzátette, hogy a de-extinkciós csapat új szintetikus biológiai technológiát használt, amely lehetővé tette, hogy az ősi DNS alapján azonosítsák azokat a kulcsfontosságú kódokat, amelyeket be tudtak szerkeszteni egy élő állat biológiai tervrajzába, jelen esetben egy szürke farkaséba. „Tehát amit a Colossal előállított, az egy szürke farkas, de rendelkezik néhány ősi farkasra jellemző tulajdonsággal, például nagyobb koponyával és fehér bundával,” mondta Dr. Rawlence. „Ez egy hibrid.”
Beth Shapiro, a Colossal Biosciences biológusa szerint ez az eredmény valóban a de-extinkciót képviseli, amit úgy definiál, mint az állatok újraalkotását azonos jellemzőkkel. „A szürke farkas az ősi farkas legközelebbi élő rokona – genetikailag nagyon hasonlítanak egymásra – ezért a dire wolf jellemzőit megadó DNS szekvenciákra céloztunk, majd a szürke farkas sejtekbe szerkesztettük őket… majd klónoztuk ezeket a sejteket, és létrehoztuk az ősi farkasainkat.” Rawlence azonban megjegyezte, hogy az ősi farkasok és a szürke farkasok körülbelül 2,5–6 millió évvel ezelőtt váltak el egymástól. „Teljesen más génuszban vannak, mint a szürke farkasok,” mondta. „A Colossal összehasonlította az ősi farkas és a szürke farkas genómját, és körülbelül 19 000 gén közül 20 változást 14 génben határoztak meg, amelyek ősi farkas jellemzőket adtak nekik.”
Az átszerkesztett embriókat béranyák, házi kutyák méhébe ültették be. A Time cikkének szerint mindhárom farkas tervezett császármetszéssel jött a világra, hogy minimalizálják a komplikációk kockázatát. A Colossal, amelynek értéke januárban 10 milliárd dollárra (7,8 milliárd font) rúgott, a farkasokat egy 2000 hektáros, titkos helyszínen található magánlétesítményben tartja az északi Egyesült Államokban. A kölykök valóban úgy néznek ki, ahogy sok ember elképzeli az ősi farkast, és a történet világszerte figyelmet keltett. De miért is fontos ez a tudományos megkülönböztetés? „Mert a kihalás örökre szól,” mondta Rawlence a BBC Newsnak. „Ha nincs kihalás, hogyan tanulhatunk a hibáinkból? Az a üzenet, hogy tönkretehetjük a környezetet, és az állatok kihalhatnak, de visszahozhatjuk őket?” Az állatok gondozói jobban remélnek a várandós szülők számára, akik tavaly elvesztettek egy kölyköt. Az európai vidrák körülbelül 400 évvel ezelőtt tűntek el Nagy-Britanniából a vadászat miatt. Az Amur leopárdok párosítását fokozatosan végzik. Amikor sokan az országba utaznak a hosszú hétvégére, érdemes figyelembe venni, hová érdemes menni. A pamutszőrű tamarinok a világ egyik legritkább főemlőse, vadon kevesebb mint 2000 példány él.

