Trump vámjai: Dél-Amerika nyerhet rajtuk?
Donald Trump nemrégiben bejelentette, hogy milyen mértékű kereskedelmi vámtarifák várnak a világ országaira az Egyesült Államok részéről, ami jelentős reakciókat váltott ki, különösen Dél-Amerikában. A kontinens tizenkét államából tíz a legkisebb, 10%-os vámot kapott, míg Guyana és Venezuela kezdetben magasabb, 38%-os és 15%-os tarifákra számíthatott, amelyek később szintén csökkentek 10%-ra. Ez a döntés különösen kedvező volt a dél-amerikai országok számára, mivel Trump 90 napra felfüggesztette a magasabb tarifák alkalmazását a legtöbb ország esetében. Az egyedüli kivételek Kína, amely 145%-os vámot kapott, valamint Kanada és Mexikó, amelyek még mindig 25%-os vámokkal sújtják egyes exportjaikat az Egyesült Államokba.
Szakértők, akik ezt a helyzetet a dél-amerikai országok számára kedvezőnek tartják, arra figyelmeztetnek, hogy a magasabb amerikai tarifák Kínára, Kanadára és Mexikóra vonatkozóan csökkenthetik a versenyt, és ezáltal a dél-amerikai termékek vonzóbbá válhatnak az amerikai és globális vásárlók számára. Bár ez a nézet ésszerűen hangzik, nem veszi figyelembe a globális kereskedelmi instabilitás szélesebb összefüggéseit, amelyekkel Dél-Amerika is szembesül.
A kontinens gazdag nyersanyagokban, és legnagyobb gazdaságai, mint Brazília és Argentína, jelentős szójabab- és kőolaj-exportőrök, Brazília ráadásul vasércet is termel, amely az acélgyártás alapanyaga. Az Egyesült Államok által Kínára kirótt magas vámok és a kínai válaszintézkedések új lehetőségeket teremthetnek a dél-amerikai exportőrök számára. Például Brazília növelheti mezőgazdasági exportját Kínába, hogy pótolja az Egyesült Államok korábbi szállítmányait. Kína már így is Brazília legnagyobb exportpiaca, a második helyen pedig az Egyesült Államok áll. A múltban, amikor Trump az első ciklusában vámtarifákat vezetett be Kínára, Kína egyes nyersanyag-vásárlásait az Egyesült Államoktól Brazíliára helyezte át, ami növelte a brazil szójabab-exportot.
A dél-amerikai mezőgazdasági szektorban dolgozók, mint például Frederico D’Avila, aki farmer és ex-politikus, reménykednek abban, hogy a Trump-időszak hasonlóan kedvező lesz a brazil mezőgazdaság számára, hiszen „Trump vámjai abban az időszakban kedveztek nekünk”. Ezzel szemben Juan Carlos Hallak, a Buenos Aires-i Egyetem nemzetközi gazdaságtan professzora figyelmeztet, hogy a „bilaterális akadályok” emelése a nyersanyagok esetében inkább csak azt befolyásolja, hogy ki ad el kinek, nem pedig a pénzügyi nyereséget a eladó számára, mivel az árakat globálisan határozzák meg.
Dél-Amerika más ágazatai, például a brazil marhahúsipar, szintén reménykednek abban, hogy Trump intézkedései révén több globális értékesítést érhetnek el, mivel a vásárló országok csökkenthetik az Egyesült Államoktól való vásárlásaikat. A brazil elnök, Luiz Inácio Lula da Silva, nemrég Japánban járt, hogy megnyissa a japán piacot a brazil marhahús-export előtt. Jelenleg Japán a marhahúsának 40%-át az Egyesült Államoktól vásárolja, de Trump kezdeti fenyegetései miatt, amelyek 24%-os vámot helyeztek kilátásba, Tokió valószínűleg több húst fog vásárolni Dél-Amerikából.
Brazília kávé- és lábbeli-ipara is előnyhöz juthat az ázsiai versenytársaikkal szemben az amerikai piacon. Brazília a világ legnagyobb kávétermelője, és ha Trump júliusban visszaállítja a magasabb tarifákat Vietnámra és Indonéziára, az jelentősen megdrágítja a kávét az Egyesült Államokban, így a brazil és kolumbiai kávé kedvezőbb helyzetbe kerülne.
Ugyanakkor a 10%-os vám is jelentős lehet, hiszen az árak emelkedése a kereslet csökkenését vonhatja maga után. Ez különösen érinti azokat a termékeket, amelyek versenyeznek az amerikai belső termelésével, mint például az olaj, a szójabab, a réz, a vasérc és az arany. Az Egyesült Államok a világ összes országából érkező alumínium- és acélimportokra is 25%-os vámot vetett ki. Brazília alumínium- és acéltermelő, és Argentínában is jelentős alumíniumgyártó van, amely figyelmeztet arra, hogy a Trump-féle vámok miatt elveszíthetik az amerikai piacot.
A jövőbeli kilátásokkal kapcsolatban a szakértők figyelmeztetnek arra, hogy ha Brazília és Argentína jelentős exportnövekedést tapasztal az Egyesült Államok felé, az Trump részéről magasabb vámokat vonhat maga után, hiszen célja a belföldi termelés fokozása, nem pedig a külföldi importok elősegítése. Az instabilitás, amelyet Trump vámháborúja okoz a globális árupiacokon, komoly gazdasági kihívások elé állíthatja Dél-Amerikát.
Ezeket is érdemes megnézni
Kitoloncolt bűnözők második esélyt kapnak egy call centerben
A szombati munkaszüneti nap bevezetése Magyarországon
