
Hongkongi pro-kínai informátor vallomása: Miért jelentettem fel több tucat embert
A hongkongai társadalom egyre inkább megosztottá válik a nemzeti biztonsági törvény bevezetése óta, amelyet Kína 2020-ban vezetett be a városban. A törvény célja a szubverzió, a szakadár tevékenységek és a külföldi hatalommal való összejátszás büntetése, és sokan azt állítják, hogy ezzel súlyosan korlátozzák a szólásszabadságot és a sajtó szabadságát. Az utóbbi időszak eseményei jól illusztrálják ezt a feszültséget, hiszen egy férfi, Innes Tang, több tucat hongkongit jelentett fel a hatóságoknak, akiket úgy vélt, hogy megsértették a nemzeti biztonsági törvényt. Tang, aki korábban bankár volt, a BBC World Service-nek elmondta, hogy az ő és önkéntesei feladata, hogy figyeljék a közösségi médiát, és bármilyen gyanús tevékenységet jelentettek a rendőrségnek.
Hongkong 1997-es visszaadásakor Kínának, a város lakói számára nemzetközi szerződések garantálták a jogokat és szabadságokat, de a 2019-es tömeges demokratikus tüntetések után bevezetett nemzeti biztonsági törvény sokak szerint elnyomja a szabad véleménynyilvánítást. Az új törvények, valamint a folyamatos letartóztatások következtében a városban egyre kevesebb szó esik a Kínát támogató „patriótákról”, akik jelenleg a várost irányítják és felügyelik. Tang elmondta, hogy közel 100 embert és szervezetet jelentett a hatóságoknak, és bár nem folytatott nyomozást, az általa észlelt eseteket „megfelelő közösségi rendőrségi együttműködésnek” nevezte.
A hongkongi hatóságok is létrehozták a saját nemzeti biztonsági forródrótjukat, amely 890 000 bejelentést fogadott 2020 novembere és 2022 februárja között. Ezen bejelentések következtében több mint 300 embert tartóztattak le nemzeti biztonsági bűncselekmények miatt. Azok számára, akiket jelentettek, a nyomás szinte elviselhetetlenné válhatott. Pong Yat-ming, egy független könyvesbolt tulajdonosa, aki nyilvános beszélgetéseket szervez, elmondta, hogy gyakran ellenőrzéseket kap a kormány részéről, amelyek „névtelen panaszokra” hivatkoznak.
Kenneth Chan, politikai tudós, aki a hongkongi demokratikus mozgalomban aktívan részt vett az 1990-es évek óta, úgy érzi, hogy a véleménye miatt sokan távolságot tartanak tőle. Chan hangsúlyozta, hogy a politikai részvétel nem volt mindig prioritás a helyiek számára, és sokan inkább a megélhetésükre összpontosítottak. A demokrácia és a szabadság fogalmai számára gyakran elvontnak tűntek, és Tang szerint az átlagos polgároknak nem érdemes túlzottan belemerülniük a politikába. Ő maga is csak a 2019-es zavargások után kezdett aktívan politizálni, hogy „egyensúlyt” állítson helyre a társadalomban.
A hongkongi kormány reagálásában hangsúlyozta, hogy nagy jelentőséget tulajdonít az akadémiai szabadság és az intézményi autonómia védelmének, ugyanakkor a törvények betartásának szükségességét is hangsúlyozták. Tang elmondta, hogy motivációja Hongkong iránti szeretete, és hogy a fiatal éveiben kialakult nézetei Kínáról a brit gyarmati időszak alatt formálódtak. Számos hongkongi azonban úgy véli, hogy a tüntetések a közvélemény kifejezésének egyik leghagyományosabb módja, különösen egy olyan városban, ahol a demokrácia már nem működik teljes mértékben.
A 2021-es választási reform, amely csak „patrióták” számára tette lehetővé fontos kormányzati vagy törvényhozási pozíciók betöltését, tovább súlyosbította a helyzetet. Chan úgy véli, hogy sok „patrióta” nem képviseli a közvéleményt, és hogy a jelenlegi rendszerben a politikai ellenőrzés hiánya miatt sok abszurd intézkedés születik.
Tang végül bejelentette, hogy leállt a jelentésekkel, mert úgy érzi, hogy Hongkongban a stabilitás helyreállt. A nagy léptékű tüntetések száma drámaian csökkent, és az akadémiai életben a megfigyeléstől való félelem miatt a öncenzúra és a cenzúra vált a mindennapi rend részévé. Az olyan demokratikus pártok, mint a Hongkongi Demokrata Párt, szétesett, és sokan külföldre kényszerültek, míg mások börtönben várják sorsukat. A jövő tehát bizonytalan, és a hongkongi társadalom feszültségei továbbra is láthatóak.

