Svéd város büntetést kapott a környezetvédelmi célok elmaradása miatt

Göteborg, Svédország második legnagyobb városa, környezeti elkötelezettségét hangsúlyozva továbbra is anyagi áldozatokat vállal. A város 2022-ben történelmet írt, amikor úgy tűnik, hogy ő volt az első helyi önkormányzat a világon, amely „fenntarthatósághoz kapcsolódó kölcsönt” (SLL) vett fel. Ez a pénzügyi forma arra épül, hogy a kölcsönvevő és a bankok között megállapodás alapján évente meghatározott környezeti és társadalmi javulásokat érjenek el. Göteborg négy célterülete a megújuló energia kizárólagos hőtermelő forrásként való alkalmazása, az önkormányzati járműflotta elektromosra váltása, az önkormányzati tulajdonú épületek, például kórházak és iskolák energiafogyasztásának csökkentése, valamint a város legszegényebb negyedeinek fejlesztése.

Ha a város az adott szektorokban elér egy megállapodott éves javulást, akkor a kölcsön éves díjából 0,1% kedvezményt kap, ami körülbelül 100 000 koronát (10 500 dollárt; 8 000 fontot) jelent. Ám ha egy célt meghaladóan nem teljesít, akkor ugyanekkora büntetést kell fizetnie. 2022-ben és 2023-ban Göteborgnak sikerült elkerülnie a pénzbírságot, de a legfrissebb, 2024-re vonatkozó adatok szerint nem teljesítette a megújuló energiaforrásokra való átállás célját, így 150 000 koronás bírságra számíthat. Ezt azonban ellensúlyozza az energiafelhasználásra és a társadalmi javulásra vonatkozó célok eléréséből származó kedvezmény. Az önkormányzati járművek elektromosításával kapcsolatban, bár nem sikerült elérni a kitűzött célt, a hiány mértéke nem volt elegendő ahhoz, hogy bírságot kapjon.

Fredrik Block, a göteborgi városportfólió menedzsere elmondta, hogy a helyi hatóság szándékosan „ambiciózus” célokat tűzött ki. „Magasra kell célozni, hogy az egész szervezet az adott cél felé törekedjen. Nem haladunk olyan gyorsan, mint vártuk, de lépésről lépésre haladunk. A célunk továbbra is az, hogy 2030-ra közel karbonsemlegessé váljunk.” Block hangsúlyozta, hogy nem pénzért csinálják ezt, hanem hogy bemutassák a város fontos munkáját, és hogy évről évre előrehaladást érnek el. Céljuk, hogy a világ számára láthatóvá váljon, hogy mik a problémák és mik a pozitívumok.

A város legszegényebb területeinek fejlesztése és hogy a tanács elérte-e a kitűzött célokat, éves lakossági felmérések alapján mérik. A lakosokat arról kérdezik, hogy hogyan érzik magukat az adott terület biztonságával és tisztaságával kapcsolatban. Kulcsfontosságú kezdeményezések közé tartozott a lakások biztonságának növelése, több megfigyelő kamera bevezetése, valamint a rendőrség jelenlétének fokozása a bűnmegelőzés érdekében olyan városi területeken, mint Hjallbo és Biskopsgården, amelyek magas bűnözési és munkanélküliségi rátával rendelkeznek, valamint jelentős bevándorló populációval bírnak.

A Framtiden közhasznú lakásügynökség, amely végső soron Göteborg város tulajdonában áll, nagyon komolyan veszi a fejlesztési munkát. Lars Bankvall, a kutatásért és fejlesztésért felelős vezetőjük elmondta: „Ezekben a sérülékeny területekben mi birtokoljuk a lakások többségét. Mi vagyunk az egyetlen hivatalos szerv ezekben a területekben.” Bankvall úgy véli, hogy a város legfontosabb eszköze, mivel sok pénzügyi forrással rendelkeznek, és mindenben részt vesznek.

Faduma Awil, egy szociális munkás, aki most karrier-tanácsadást végez egy göteborgi munkaügyi központban, aggasztónak találja, hogy a fokozott kamerás megfigyelés és rendőri jelenlét rossz üzenetet közvetít a fiatalok számára. „Mit fognak gondolni a gyermekeink, amikor mindenhol kamerákat látnak Hjallbóban, de egy svéd negyedben nincs egy sem? Hogyan érzik magukat, amikor folyamatosan rendőrök figyelik őket?” – kérdezi. Awil nem hiszi, hogy a lakossági felmérések hatékonyak vagy pontosak lennének, és úgy érzi, hogy a város aránytalanul sok energiát fektet a környezeti célokba, a hátrányos helyzetű területek javításának rovására. „Az itt élők számára nem a környezet a legfontosabb. Iskolába kell járniuk, dolgozniuk kell, enniük kell” – mondja Awil, aki 1987-ben gyermekkorában migrált Szomáliából Svédországba.

A fenntarthatósághoz kapcsolódó kölcsön (SLL) tárgyalása szigorú és összetett folyamat, amely a göteborgi önkormányzatnak egy évet vett igénybe, több mint hat nagy északi bank részvételével. A Bloomberg pénzügyi hírügynökség adatai szerint az SLL-k globális száma 2023-ban 56%-kal csökkent, ami a nehézségeket mutatja. Mats Olausson, a svéd SEB bank fenntarthatósági tanácsadója, amely a göteborgi SLL vezető hitelezője, elmondta, hogy a SEB elutasította azokat a potenciális SLL kölcsönzőket, akiknek a kitűzött céljai nem voltak elég ambiciózusak. Hozzátette, hogy az SLL-k kihívást jelentenek azok számára, akik sikeresen megszerzik őket. „Sajnálatos, ha egy vállalat sok erőforrást fektet egy SLL megtervezésébe, majd kiderül, hogy az egyetlen nyilvánosság, amit kapnak, negatív” – mondta Olausson.

Göteborgban a város jelenlegi környezeti és társadalmi céljai 2030-ig tartanak. Block hangsúlyozta, hogy a részletes éves SLL jelentések megmutatják a jövőbeli potenciális befektetők számára, hogy milyen különbséget tehet a pénzük. „A bankok pénzt akarnak adni fenntartható városoknak, így a SLL jelentéseink keretében bemutatott előrehaladásaink teszik vonzóbbá a várost a befektetők számára” – mondta Block.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c5yx1rl8dk2o