Amikor az Egyesült Királyság 2019-ben a világ első jelentős gazdaságaként elkötelezte magát amellett, hogy 2050-re nettó nullára csökkenti a szén-dioxid-kibocsátását, a parlamenti képviselők között alig volt némi nézeteltérés, így a döntést szinte automatikusan, szavazás nélkül fogadták el. Azóta azonban a politikai klíma gyökeresen megváltozott. A Westminsterben a konszenzus szétforgácsolódott, és a nettó nulla elérésének kérdése gyorsan politikai megosztottsággá vált. A Munkáspárt már egy új határidőt is vállalt: 2030-ra tiszta energiát kíván elérni. A Zöldek és a Liberális Demokraták gyorsabb nettó nulla elérést szorgalmaznak, míg a Konzervatívok megálljt parancsolnak politikájuknak, és először fordul elő, hogy egy mainstream párt, a Reform UK, nyíltan megkérdőjelezi a nettó nulla szükségességét egyáltalán. Még Tony Blair,…