Uranusz holdjainak új kutatása élet esélyét növelheti

A Uranusz és öt legnagyobb holdja régóta a tudományos középpontban áll, ám a legújabb kutatások szerint ezek a világok talán nem olyan halottak és steriliek, ahogy azt korábban gondolták. A tudósok most arra a következtetésre jutottak, hogy a holdak alatt óceánok rejtezhetnek, és ezek a holdak akár életet is hordozhatnak. A legtöbb információ, amit eddig a bolygóról és holdjairól tudtunk, a NASA Voyager 2 űrszondájának adatain alapult, amely majdnem 40 évvel ezelőtt látogatta meg a bolygót. Azonban egy új elemzés megmutatta, hogy a Voyager látogatása egy erőteljes napviharral egybeesett, amely torzította azt a képet, ami a Uranusz rendszeréről kialakult.

A Uranusz egy gyönyörű, jéggyűrűs világ, amely Naprendszerünk külső részén helyezkedik el, és a legnagyobb hidegben található bolygók közé tartozik. Érdekessége, hogy az összes többi bolygóhoz képest oldalra dőlt, mintha megütötték volna, ami azt jelenti, hogy igazán különleges helyet foglal el a Naprendszerben. A Voyager 2 1986-ban tett látogatása során lenyűgöző képeket küldött vissza a bolygóról és annak holdjairól. Az űrszonda adatai azonban azt jelezték, hogy a Uranusz és holdjai inaktívak, ami ellentétben állt a Naprendszer más bolygóival és holdjaival, amelyek aktív geológiai jelenségekkel és atmoszférával rendelkeznek. A Voyager 2 által mért adatok azt is mutatták, hogy a Uranusz mágneses mezeje furcsán torzult, és el volt nyomva a Nap irányába.

Ezek az eredmények óriási meglepetést okoztak a tudósoknak, mivel a Uranusz és holdjai sterilnek és inaktívnak tűntek, ami eltért a Naprendszer többi bolygójának jellemzőitől. Az új elemzés azonban felfedte, hogy a Voyager 2 valójában nem egy tipikus napon járt a bolygónál. Az új kutatás azt mutatja, hogy amikor a Voyager 2 elhaladt a Uranusz mellett, a Nap éppen aktív volt, erőteljes napszelek keletkeztek, amelyek talán eltüntették a bolygó és holdjai körüli anyagot, és átmenetileg torzították a mágneses mezőt. Dr. William Dunn, a University College London kutatója szerint az eredmények arra utalnak, hogy a Uranusz rendszere sokkal izgalmasabb lehet, mint ahogy azt korábban gondolták. “Lehetséges, hogy ezekben a holdakban olyan körülmények találhatók, amelyek az élethez szükségesek, és talán óceánok is léteznek a felszín alatt, tele halakkal!” – fogalmazott.

Linda Spilker, aki fiatal tudós volt, amikor a Voyager program keretében az Uranusz adatai beérkeztek, szintén izgalmasnak találja az új eredményeket. Jelenleg is a Voyager küldetések projektvezetője, és örömmel tapasztalja, hogy a régi adatok új felfedezésekre adnak lehetőséget. “Fantasztikus, hogy a tudósok visszatekintenek a 1986-ban gyűjtött adatokra, és új eredményeket találnak” – mondta a BBC Newsnak. Dr. Affelia Wibisono, a Dublin Institute for Advanced Studies kutatója, aki független a kutatócsoporttól, szintén izgalmasnak találta az eredményeket, hangsúlyozva, hogy mennyire fontos a régi adatok újraelemzése, mivel ezek új felfedezésekhez vezethetnek.

A NASA is reagál az új kutatásokra, és tervezi, hogy 10 éven belül elindít egy új küldetést, amely a Uranusz Orbiter and Probe néven ismert. Dr. Jamie Jasinski, aki az új kutatás ötletgazdája volt, elmondta, hogy a jövőbeli űrszonda műszereit a Voyager 2 adatai alapján kell megtervezni. “A jövőbeli űrszonda néhány műszere nagyon sokat merít abból, amit a Voyager 2 tapasztalt, így újra kell gondolnunk, hogyan tervezzük meg a műszereket” – tette hozzá.

A NASA Uranusz-probája várhatóan 2045-re érkezik meg, amikor a tudósok remélik, hogy kiderül, ezek a távoli, jéghideg holdak, amelyeket korábban halott világoknak tartottak, valójában az élet otthonát rejthetik. Az emberiség űrutazásának infrastruktúrája még csak néhány évtizedes, de máris sok mindent elveszítettünk. Most „űr-archaeológusok” versenyeznek, hogy megmentsék, ami megmaradt. Az Egyesült Államokban és Japánban kutatók új részecskedetektorokat építenek, remélve, hogy választ adnak arra, miért létezik az Univerzum. Az asztrofizikusok körülbelül egy tucat különös, ritka robbanást észleltek, amelyek talán egy különleges fekete lyuk jelei lehetnek. A jövőbeli küldetések célja, hogy feltárják az űr titkait, és új utakat találjanak az űrutazás költségeinek csökkentésére is.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cgk1333k0ypo