
Sűrű mellekkel élő nőknek javasoltak további rák szűréseket az NHS szakértői szerint
A legújabb kutatások szerint a sűrű emlőszövetű nők esetében a kiegészítő vizsgálatok jelentősen növelhetik a mellrák korai diagnózisának hatékonyságát. A hagyományos mammográfiás szűrések, bár fontosak, nem mindig képesek megbízhatóan észlelni a daganatokat a sűrűbb szövetek miatt. A kutatók most arra figyelmeztetnek, hogy a hagyományos módszerek mellett további, az emlőszövet típusához igazított vizsgálatok bevezetése akár háromszorosára is növelheti a rákos megbetegedések korai észlelésének arányát.
A sűrű emlőszövet a nők körülbelül felénél előfordul, és ez a tényező komoly kihívást jelent a mellrák megelőzésében. A sűrű szövetek miatt a daganatok könnyen rejtve maradhatnak, mivel a mammográfiás felvételeken a szövetek hasonló árnyalatúak lehetnek. A kutatók úgy vélik, hogy a kiegészítő vizsgálatok, például a 3D mammográfia vagy az ultrahang, jobban képesek detektálni a daganatokat, hiszen ezek a technológiák más megközelítést alkalmaznak a szövetek képalkotásában.
A legújabb tanulmányok azt mutatják, hogy a kiegészítő vizsgálatokkal végzett szűrések során a mellrák diagnózisa 50%-kal is nőhet a sűrű emlők esetében. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a korai észlelés életmentő lehet, hiszen a kezelés korai fázisban sokkal hatékonyabb, és a gyógyulás esélye is jelentősen megnő. Azok a nők, akik sűrű emlőszövettel rendelkeznek, gyakran nem tudják, hogy a hagyományos mammográfia nem mindig elegendő a rák korai észlelésére, ezért fontos, hogy tájékoztatást kapjanak a kiegészítő vizsgálatok lehetőségéről.
A kutatás során a szakértők különböző vizsgálati módszereket teszteltek, hogy megtalálják a legjobban alkalmazható megoldásokat. Az egyik kiemelkedő módszer a tomoszintézis, amely egy 3D-s mammográfiás technika. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a radiológusok részletesebb képet kapjanak az emlőszövet múltjáról, így könnyebben észlelhetik a daganatokat, amelyek a hagyományos 2D-s mammográfiás képeken rejtve maradhatnak.
A kutatás során megfigyelték, hogy a sűrű emlőszövetű nők esetében a tomoszintézis alkalmazása jelentősen csökkentette a hamis pozitív eredmények arányát is. A hamis pozitív eredmények gyakori problémát jelentenek a mammográfiás szűrések során, amelyek további szorongást és felesleges vizsgálatokat eredményezhetnek. A tomoszintézis alkalmazása tehát nemcsak a rákos daganatok észlelésének hatékonyságát növeli, hanem a betegek stresszszintjét is csökkentheti.
A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy a kiegészítő vizsgálatok bevezetése mellett fontos a nők tájékoztatása a mellrák kockázati tényezőiről és a szűrés jelentőségéről. Az orvosoknak és a szakorvosoknak aktívan részt kell venniük a páciensek tájékoztatásában, hogy a nők tudatában legyenek a lehetőségeiknek és a kockázatoknak. A mellrák megelőzése érdekében a rendszeres szűrések és a megfelelő diagnosztikai módszerek alkalmazása kulcsfontosságú.
A jövőben várhatóan egyre több egészségügyi intézmény elkezdi alkalmazni a kiegészítő vizsgálatokat a sűrű emlők szűrésében, ami remélhetőleg hozzájárul a mellrák korai felismerésének javításához. A kutatások és a technológiai fejlesztések folytatásával a szakemberek arra törekednek, hogy a nők számára biztonságosabb és hatékonyabb szűrési lehetőségeket kínáljanak, ezzel csökkentve a mellrák okozta halálozási arányokat.

