
Kolumbia szélerőművei: ígéretek és kihívások az őslakosok számára
José Luis Iguarán, a Wayuu indiánus közösség tagja, a kolumbiai La Guajira szárazföldjén él, ahol otthona előtt egy 10 darabból álló, impozáns szélturbinák sora emelkedik ki a kaktuszokkal borított tájból, a Karib-tenger felé. A Wayuu nép évszázadok óta él ezen a félsivatagi területen, ahol kecskéket tenyésztenek, földműveléssel foglalkoznak, sót bányásznak és halásznak. Az utóbbi időben azonban La Guajira a fosszilis energiahordozókról a megújuló energiaforrásokra való átállás középpontjává vált, köszönhetően a térség kiemelkedő szélerősségének. Ez a zöld ambíció azonban komoly ellenállásba ütközik a helyiek részéről, akik mélyen kötődnek a területhez, hagyományaikhoz és a természettel való szoros kapcsolataikhoz.
Iguarán megjegyzi: „Felébred az ember, és hirtelen már nem látja a fákat. A helyükön a turbinák állnak, melyek zaja zavarja az álmunkat.” A Wayuu közösség, amely körülbelül 380,000 főt számlál Kolumbiában, most megosztja földjét a Guajira 1 nevű szélerőművel, amely Kolumbia egyik működő szélturbinás farmja. A területen további 15 szélerőmű építése is folyamatban van, és további projektek tervezése is folyamatban van. „Az éjszakai turbinek zajai megzavarják álmainkat. Számunkra az álmok szentek” – teszi hozzá Iguarán.
Bár a Guajira 1 projekt kedvező hatásokat is hozott a közösség számára, például tiszta ivóvízhez, jobb utakhoz és szilárd téglaházakhoz való hozzáférést, amelyek a hagyományos sárból és kaktuszból készült épületeket váltják fel, a helyiek között sokan kételkednek az ilyen fejlesztésekben. Az Isagen, a projekt mögött álló kolumbiai cég, éves díjat fizet a helyi közösségeknek a szélerőmű használatáért, valamint a villamosenergia-bevételek egy százalékát és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló kereskedelmi tranzakciókból származó bevételek 20%-át.
Aaron Laguna, egy Wayuu halász, a Cabo de la Vela tengerparti faluban él, és elmondja, hogy bár a szélerőművek tiszta energiát termelnek, a közösség belső megosztottságához is vezetnek. „A helyi közösségek között viták alakultak ki, sokan úgy érzik, hogy kizárják őket a haszonról szóló tárgyalásokból” – mondja. A közösség tagjai között a projektek körüli egyeztetések átláthatóságának hiánya, a megfelelő kártalanítások elmaradása és a kulturális normák tiszteletben tartásának hiánya miatt feszültségek alakultak ki.
Joanna Barney, az Indepaz kolumbiai think tank környezetvédelmi és energiaügyi igazgatója hangsúlyozza, hogy Kolumbiában nem létezik megfelelő jogi keret, amely lehetővé tenné a környezeti hatások alapos értékelését, és hogy a társadalmi hatások gyakran felmérhetetlenek. 2024 decemberében a spanyol EDP Renováveis cég leállította két szélerőmű tervezését La Guajirában, miután a helyi indián közösségek száma, akik kártérítést kértek, 56-ról 113-ra nőtt. Az EDP döntése következett az olasz Enel cég távozásától is, amely a folyamatos tiltakozások miatt hagyta el a tervezett szélerőművet.
A Guajira 1 projektet is sújtották az útblokádok, amelyek gyakori tiltakozási formának számítanak, amikor a helyiek úgy érzik, hogy nem hallgatják meg őket. A think tank, az Indepaz, támadásokat is nyilvántartott az energiaipari cégek munkatársai ellen, beleértve fegyveres rablásokat és emberrablásokat. Az energiaipari fejlesztések a közösségek közötti erőszakot és kitelepítéseket is okozták, ahol a helyiek nem értenek egyet a szomszédos szélerőművekkel kapcsolatos döntésekkel.
Wieldler Guerra kolumbiai antropológus úgy véli, hogy a Wayuu és a szélerőmű cégek között éles szakadék van. „Két világ beszélget, és nem sikerült megérteniük egymást” – mondja. A Wayuu számára a szél nem csupán egy természeti erő, hanem emberek képében megjelenő lények, akiket tiszteletben kell tartani. Ezzel szemben a cégek és a kolumbiai kormány a szelet egy erőforrásnak tekintik, amelyet hasznosítani lehet a környezeti fejlődés, a profit és az energiaigény kielégítése érdekében.
Bár Kolumbia energiaellátása viszonylag tiszta, a helyi közösségek továbbra is aggodalommal figyelik a jövőt, hiszen a szélerőművek által termelt energia nem fogja őket közvetlenül segíteni. „A legrosszabb az, hogy nem kapunk egyetlen kilowattot sem az itt termelt energiából” – mondja Laguna, aki arra figyelmeztet, hogy a falu továbbra is generátorokra lesz utalva a közeli jövőben. A szélerőművek jövője ígéretesnek tűnik, de sok Wayuu számára a fényes jövő még mindig távoli álomnak tűnik.

